Már pénteken este letáboroztunk a Tanúhegyek közelében, hogy kora reggel tudjunk startolni a túrán. Maci és jómagam mellé Vajdaúr és Tamás is befutott, s ébredés, némi reggeli után elautókáztunk Kisapátiba. Letettük a járgányomat a temetőnél, aztán továbbmentünk Vajdaúr gépével Badacsonytomajba.
A rajnál sok ismerőssel futottunk össze, pl. Maku Lacival, (fotó mellékelve) és Pucúttnyulas Ferikével is. Gyorsan neveztünk, fotózkodtunk, aztán a srácoknak már csak se híre se hamva.
Mivel ők hosszútávra mentek futogatva, én meg rövidre, nem kapkodtam el az elejét. Úgyis hegynek felfele mentünk, mindjárt a Badacsony hátsó lábánál. Csináltam fotókat, és komótosan mentem a hegytetőre. Az első ellenőrzési pontnál Tarnai Máté várt Kimmel Petivel, és ragasztás (matrica) után mentem is tovább. Elég sokan voltak körülöttem, de a táv növekedésével a tömeg szétoszlott.
A hegytetőn kocogtam picit, behozván az elfotózott időt, majdnem túlszaladtam a feltételes ponton lévő matricázásnál. Ekkor még nem esett az eső. De ami késik, mint tudjuk egyszer ideér, a Bujdosó lépcsőknél már megfontoltam, és felvettem a sapkámat. A dzsekimet nem, mert azt nem vittem.
Abból a megfontolásból hogy nem vagyok cukorból, és úgyis el fogok ázni, ez végül is megtörtént, de nem zavart az eső. És eláztam. :-)
A lépcsőn lefele óvatosan haladtam, fájt a térdem a múltheti eséstől, és csúszott is. Miután leértem, szalagozás segítette az általam már ismert útvonalat, hiszen tavaly már teljesítettem a hosszú távot.
Ekkor már beállt az égbolt általános szürkére, ami számomra azt jelentette, hogy jó sokáig esni fog az eső. Áthaladtunk a síneken és a főúton, és aszfalton közelítettünk Szigliget felé. Szóba elegyedtem egy szintén Fehérvári túrázóval, (kicsi a világ) és egy darabig együtt haladtunk. Aztán majdnem kihagytam a feltételes pontot, ami az Avasi romtemplomnál volt. Ragasztás, és tovább fölfele a vár irányába. Itt valahogy eltűntek mellőlem az emberek, egyedül mentem az esőben.
A várba érve, egészen a csúcsig kellett fölmászni a pontra, Maku Laci bejegyzett, és kaptam matricát meg nápolyit is. Lefele összefutottam Tincával és Bettivel, majd leérve a várból a bicikliúton elkezdtem kocogni. Csak hogy előbb fogyjon a táv ilyen esőben. Amúgy is végigtekertem már esőben bringával (Ultrabalaton) ezt a részt, most kipróbáltam bringa nélkül esőben. Egészen a Szent György hegy lábáig kocogtam, aztán fölfele már gyalog tempóra kellett váltani.
Beértem egy szegedi fiatalembert, vele egy darabig együtt tapostuk a sarat fölfele. A Szent György hegy tetején sátoroztak a pontőrök, de nem tudom kik voltak, csak a kezüket dugták ki a papirért. :-)
A hegyről lefele már nagyon csúszott, csupa sár volt minden, de tudtam hogy közel a vég. :-)
Elhagytam a bazaltorgonákat, és leértem a kulcsosházba, ahol szakállas ismerős fogadott, és megdícsért hogy elsők között értem be.
Oklevél, kitűző, egy zsíros kenyér, aztán le Kisapátiba, ami még 1,5 km volt kb. Vagy 2. Közben Csillával is összefutottam, ő felfele baktatott a külön kiírást csinálta ami az 5 kápolnáról szólt. Ezt mi Macival nyáron már teljesítettük, így a lefele útvonal is ismerős volt. (Itt megjegyzem, a túrabázisról tölthető le, ajánlom mindenkinek szép és kellemes túra. Főlegy nyáron)
Miután leértem a kocsihoz, gyorsan kicseréltem a vizes cipőmet és zoknimat, nyugtáztam, hogy szar..á áztam, és irány a szállás. Maci telefonja már a forró fürdőbe induláskor ért. A telefonálás a következőképpen zajlott:
Maci: Szia, hol vagy? Erzsi: a házban. Maci: jó, akkor kérdezd meg van -e feltételes pont a Csobáncnál mert nem találjuk. Erzsi: jó, kitől? Maci: hát a házban valakitől. Erzsi: Ja, én nem a Kulcsosházban vagyok, hanem a szálláson. Maci: Ejha, ja, már beértél? Akkor majd én telefonálok. Szia.
Erzsi: nagy vigyor, és ugrás a forró vízbe. :-)
Aztán összekaptam magam, bevásároltam a Tescoba, és fotózgattam, majd csináltam egy feltételes pontot a fiúknak B.Tomaj előtt a hegyoldalban. Kis csoki, kóla, meglepetés. Már messziről hallottam hogy érkeznek, Vajdaúr hangja odahallatszott a Gulács aljából.
Örömködtünk, fotózkodtunk, bekaptak egy kis csokit, és én mentem a célba kocsival, ők meg gyalog tovább. Hamarosan találkoztunk, és a történetnek ezzel vége is.
Hát így.

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Versenyt még nem adtunk fel...
...és nem most fogjuk elkezdeni!
RSS