PITE 30

Az évi rendes Bébielefánt sítábor után, már hiányzott egy jófajta túra. A választás (természetesen kupaszempontokat is figyelembe véve..:-)) a PITE 30-ra esett a Mecsekben.

Az utolsó pillanatban Tatai mesteréknél visszamondták az autót, így hozzám sajna nem fértek be. Ők valószínűleg végül nem tudtak indulni. (Mint a későbbiekben kiderül, lehet, hogy nem kell bánniuk..:-)

Anita és Joey is végül távolmaradtak a hegyektől.

Erzsinek családi programja volt, így Betti, Tinca, Sz. Ferike és jómagam indultunk hideg szélben és csepergő esőben Abaliget felé.

Elég jól lehetett haladni, és végül  Abaligeten szélcsend és +4 fok várt minket. Az elmúlt évekhez képest, jóval, kevesebb indulóval találkoztunk a rajtban. Gyorsan beneveztünk és neki is, vágtunk a távnak.

Nagyjából sejtettük mi fog ránk várni, azonban ennyire dagonyás vidékre nem számítottam.

Erősen olvadt, az utakon hömpölygött le az olvadt hólé. Ha az ember nem figyelt oda, bokáig süllyedt a sárban, vagy éppen térdig a hóban, már, ugye aki nem vágta le a kanyarokat.

Mert persze ilyen is volt, hisz mindig van. De legalább ez egy jó ok egy kis mérgelődésre..:-)

Ilyenkor eszembe jut Átol Csabi örökbecsűje: „Mi vagy te fodrász, hogy mindent levágsz”.

Az útvonalat nem részletezem, hisz nagyjából ismert útvonalakon haladtunk.

Amit viszont le kell írnom az Remete rét és Mecsekrákos közötti szakasz. Igen-igen a patakátkelések.

Utoljára ősszel a Mecsek éjszakain jártam erre, amikor nem okozott gondot a patakátkelés.

Igen ám, de most azért az olvadásnak is köszönhetően, igen csak bővizűvé duzzadt a patak.

17 vagy 18 átkelés volt. Az első 6-7 átkelésnél még kerestük a kiálló köveket, fákat, tétován visszamentünk 50 métert hogy hátha keskenyebb arra a meder. Volt hogy inkább a hegyoldalban próbáltunk maradni, hogy így megspóroljunk egy átkelést. De aztán ebbe belefáradtunk. Egyre kevesebb kitérőt tettünk, míg végül dacolva azzal, hogy bokáig kell gázolni az edzőcipőben, a patakban, csak simán átsétáltunk. Eszembe jutott egy Bakonyi mikulás, ahol mindenki kereste az átkelés lehetőségét, mire megjelent Nád Béla és mintha mi sem lenne természetesebb átgázolt rajta úgy, mintha nem is lenne ott patak. Na most én is ezt a módszert választottam a végére.

Egy szerencsém volt, hogy már a túra elején meg voltam fázva, így még egyszer már nem tudtam..:-))

A szolgáltatást is ki kell emelnem, hisz a 600 Ft-os nevezési díj fejében, gyakorlatilag minden ponton volt ellátmány: cukorka, csoki, alma, csoki, nápolyi és üdítő, a célban, pedig zsíros és lekváros kenyér és jófajta almás pite.

Kicsit beszélgettem még Peszával. Üdvözöl mindenkit.

Ő persze csinált pár fotót. Alul a link.

Összességében egy emlékezetes túra marad, ha másért nem is, de a sár és a patakgázolások miatt biztosan.

http://pite302010.pesza91.fotoalbum.hu/?pageid=0

Apró hírek

Már lassan 1 hónapja tombol az I. Bébielefánt Elszántság Kupa! Gondoltam riportolok.

Hatalmas nevezési hullám érte el csapatunkat és mindent elsöprő erővel vetették bele a résztvevők magukat a Fogyi Kupáért vívott harcba. Eleddig hármójuk közül senki sem szenvedett maradandó károkat. Bár állítólag testtömegük egy részével hirtelen már nem is tudnak elszámolni.

Akkor írnék magamról. 91 kg.-ról indultam és most hétfőn reggel 87-el mérlegeltem. Ez heti egy kiló. Éppen kétszer annyi, mint amit terveztem. Hurrá :-).

Eredeti méretemhez képest 4,4 %.

Ehhez minimum heti 4 kondi edzés és vagy heti 6 spinning óra járult hozzá. Továbbá a Gastroyaltól rendeltem valami fogyi kaját, de az egy olyan és akkora adag, hogy még az éhenhaláshoz is pluszba kell hozzá ennem.

Mindamellett úgy tűnik némi izom is rakódott rám. Hála a kondinak. Bár ez nagyon nem látszik, ami csak azt bizonyítja, hogy volt hova rakódnia :-).

Úgy hallottam nálam Maci kolléga sokkal durvábban tolja a szekeret, ha igazak a hírek, akkor húha. Ha nem akkor nyerni fogok :-).

Erzsiről még nem kaptam híreket. Ő a titkos favorit ;-).

No, majd a kommentekbe.

A kupáért való törekvésem egyik állomásaként most vasárnap nekifutottam a Yours Truly 25 km-es szakaszának. Ami egy kicsit több is lett.

Bár eredetileg a bicikliút + atlétika pálya viszonylatban gondolkodtam Tamás meggyőzött, hogy ők most is kint vannak a Desedán a jégen és nincs sár, szóval fussak nyugodtan a tó körül.

Én meg megint hittem neki. Mint kiderült a jégen valóban nem volt sár. Nos, nem jutottam messze, mikoron először csúsztam végig hason a földesúton. Utána csakazértis futottam majdnem még egy kört a tó körül (meg ha már úgy nézel ki, mint egy kiélt varacskos disznó nem kell féltened a ruhádat ;-)).

Most kivételesen vittem magammal fényképezőt is, hogy dokumentálhassak. Már a képekért is megéri megnézni. Az egészet felpakoltam a futotérkép.hu-ra. Az egyes képeket pedig geodéziai pontossággal bekötöttem a térképre.

Sokat dolgoztam vele, szal tessék megnézni :-).

Ha javasolhatom "Műhold" nézetre kapcsoljatok, mert "Térkép" nézetben sokat nem mutat. És javallott belenagyítani, mer jó néz ki.

Az időjárás végül is jó volt. 3 óra 11 percet futottam, ami ahhoz képest, hogy vagy december óta nem futottam szinte semmit szerintem egész jó eredmény (no, meg persze folyamatosan fotóztam).

Ha ilyen ütemben fejlődöm és fogyok, akkor egy egész jó kis szezonnak nézek idén elébe :-).

No, most már síelés előtt biztos nem írok. Addig is...

Dübörgés és Rock'n'Roll!