Rövid beszámoló, hogy készül egy (3) bébielefánt az őszi futószezonra.

4.5-5 óra alvás után szombat hajnalban irány Budapest, majd Eger. Rövid
városnézés után (Tesco, Liedl) kigördültünk Eger tőszomszédságában fekvő
zártkertbe (neve most nem ugrik be), hogy megkezdjük a magaslati
edzőtáborozást. Amint elfoglaltuk szálláshelyünket (csomagjainkat bedobáltuk
egy szobába, kb. 2 perc), rögtön az első napirendi pont szerint kiültük a
természetbe (35 fok árnyékban) néhány kempingszék segítségével, majd
felnyitottuk az első üveg bort, amit rövid úton (kevés ásványvizes
támogatással) elfogyasztottunk, közben megtárgyaltuk az előttünk álló nehéz
feladatokat. Majd felbontottuk a második, harmadik, .. üveget (volt aki a
sörre esküdött, most nem bántottuk). Aztán megjöttek az első felhők. Ebből
nem lesz eső- mondtuk optimistán. Majd teljesen váratlanul megjött az első
zápor. Már majdnem behúzódtuk fedet helyre, mikor elállt az eső. Egy jó
kezdeményezés hatására átvonultunk a szemközti kertszomszédhoz, hogy az esti
főzéshez (vadpörkölt lesz!) szükséges bográcsot elkérjük. Várhatóan nem
egyszerű feladat, így a biztonság kedvéért 4-en mentünk. Miklós bá', akit a
jövőben az egyszerűség kedvéért egymás között Michele (Misel)-ként
emlegettünk, nem lepődött meg. Sőt! Azonnal a környéken jó hírnévnek örvendő
boros-pincéjébe invitált, hogy megkóstoltassa velünk egyik borát. Nem
kívántuk megsérteni, ezért egy pohárral elfogadtunk. A második pohár
fogyasztása közben, hogy-hogy nem, a pálinkára terelődött a szó. Először a
törköllyel kínált meg bennünket. Nem akartuk megsérteni. Majd a szilvára
terelődött a szó. Az is volt neki. Aztán jött az alma, lassan kezdtem
elveszteni a fonalat, ezért én kiszálltam. Két fő (név szerint nem nevezném
meg őket: Gábor, Sanyi) azonban folyamatosan állta a sarat, azaz egyre
jobban belejöttek, időnként már meg is kellet kapaszkodniuk a - valószínűleg
földrengés hatására - imbolygó asztalba. Idő közben Gábor egész közeli
(talán életre-szóló) barátságot kötött Misel Frakk nevű keverék kutyájával.
Mivel a Frakk szó megjegyzése és kimondása akkor már nehézséget okozott,
átkereszteltük Franky(Frenki)-nek. Már nem emlékszem hogyan, de a bogrács
valahogy időközben átkerült a célterületre, pedig mi ki sem tettük lábunkat
a pincéből. Történtek furcsa dolgok. Majd egy jó óra elteltével - kb.
délután 4 magasságában - visszamentünk, hogy neki kezdjünk az étel
készítésének. A hangulat már a tetőfokára hágott. Kicsit később az ünneplő
társaság további résztvevőinek megérkezése után újabb záporesők kíséretében
elfogyasztottuk a fenséges ételt (szerintem egy kicsit sótlan volt, de
orvosoltam). Azt est további részében sűrűn öblögettük a kissé elsózott
vaddisznópörköltet (update1?). Az éjszakába nyúló fajelmélet, politikai
ideológiai eszmecsere és geos-nóta éneklése közben néhány zápor lezúdulása
után éjjel olyan 2, fél 3 táján nekiláttunk a szalonnasütésnek (update2?).
Kb. 4-re elfogyasztottuk. Mivel lassan világosodott, nyugovóra tértünk. Majd
a szükséges 4 óra alvás elfogyasztása után útra keltünk. Sok még a teendő az
őszi félmaraton, maraton előtt.

A magaslati edzőtábor, bátran mondhatom jól sikerült! Igazi bébielefántos
felkészülés volt. Kiálltunk minden próbát. A csapat még jobban
összekovácsolódott. Nyugodt szívvel várhatjuk a következő megmérettetéseket.

További jó síelést!

Tamás.