
Mint a négy fős bébielefánt kerékpáros csapat elsőnek indult, és utolsónak beérkezett tagja, írok pár sort a tekerés részemről megélt élményéről. A többi Vajdaúr reszortja, nem veszem el a kenyerét. :-)
Ragyogó napsütésben, és szélben neveztünk a 60 km-es Paks körüli tekerésre. Számszerint 4 db elefánt, ebből három (Vajdaúr, Maci, és Tamás) ugyebár férfi. Egy nő. (én lennék) Nekik vékonykerekű versenybringájuk volt (Tamásnak city városi, majdnem vékony de nem eléggé) nekem pedig a kis kosaras montim. Ezért a fiúk 10 perces előnyt adtak, majd szépen beértek és szépen elkerültek az első szerpentinen.
Paksról indult a túra, Kölesdre kellett áttekerni. Nem volt sok szint, de az húzós volt, főleg a végén szembeszéllel.
Kölesden a kocsmában már várt a buzdító üzenet a srácoktól, "Hajrá Erzsi" felirattal. A kóla mellé nagyon jól esett. Jól tekertem, élveztem hogy nincs forgalom, és nincs nagy emelkedő. Sütött a nap, mindenütt finom tavaszi orgona meg virágillat lengedezett.
Egyedül voltam, a madár sem járt semerre.
Következő falu Borjád, egy kis toronnyal a falu tetején, aztán Uzd (még sosem hallottam róla) majd Sárszentlőrinc, és Nagydorog következett. Viszonylag jól haladtam, egy idősebb úr szeretett volna utolérni, de nem sikerült neki. Nyilván jól tekertem. :-) Az útvonal nagy része egy patak mellett, löszfal alatt haladt, jól nézett ki. Azt hiszem a Sió csatorna lehetett meg mellette a Sárvíz.
Nagydorogon egy parkolóban volt a pecsételés, kaptam csokit, és pezsgőtablettás italt. Aztán következett az utolsó etap, de itt Pusztahencse mellett - bár már csak 11 km volt hátra - lelassultam.
Nagyon tapadt a kerék a szórt bituminra, szembeszél fújt, és hosszú alattomos emelkedő következett. Azért leküzdöttem valahogy, és a végén már csak be kellett gurulni a városba.
Nekem nagyon tetszett a tekerés, a fiúk már vártak - kivéve Macit aki épp vidékre utazott és sietett. A végén kaptam ajándékokat is, szép kitűzőt, és bevágtam egy hagymás-zsírost.
Szerintem a rendezők nem voltak a helyzet magaslatán, nem tudták a nevezési díjat, és Maci ajándékot sem kapott. Ettől függetlenül tetszett a túra, az útvonal és főként a társaság - amit útközben nem élvezhettem - és az időjárás is.
Versenyt még nem adtunk fel...
...és nem most fogjuk elkezdeni!
RSS