Just-for-fun túra a Bükkben (azt, hogy havazott már ki sem emelem :) )

Március 22.-én elkövetkezett az első olyan nap, amikoris szeretett csemeténket a nagyszülőkre hagyván édeskettesben nyakunkba vettük a Bükköt és rekreáltunk egy kicsit.

Az ablakon kinézve kitartóan csöpörgő esőt láttunk, de nem dőltünk be a látszatnak, hiszen tudtuk, hogy a jelen időjárás mellett jó eséllyel 7-800 méteren ez már hó lehet. Hál'isten igazunk is volt, így győnyörű téli hangulatú túrát járhattunk végig, így Nagyszombaton.

A túra félórás autózással vette kezdetét, szépen felcsoszogva a Heregrétig. Közben csendben (és néha hangosan) áldottam az eszem, hogy nem tetettem még vissza a nyári gumikat. A Tamás -kútnál így is volt egy kis pittyputty, pedig max 40-nal támadhattam meg ott a kanyart, de a járgány úgy túrta kifelé az orrát, mintha ott se lennék, de igazából nem történt semmi, csak éreztem, hogy mozdul a cucc és nem jófelé. Kis gázelvétel megoldotta.

Néhány kanyarral később el is értük a parkolót, letettük az autót, átöltöztünk és nekiindultunk.

Ez a látvány fogadott bennünket, nem kis örömünkre:

 Igazán kitűzött útvonal nem volt, annyi kikötése volt Áginak, hogy Őserdő, Fennsík és legalább egy Kő legyen benne:) A rétről északnak indulva felkapaszkodtunk a Tarkő felé - aminek a megmászását közös megegyezéssel hanyagoltuk -  az Őserdőig. Útközben egy őz- és egy muflon csordába is belebotlottunk, de mindannyiszor elszeleltek, mire előszedtem a fényképezőt :( Cserébe valamiféle igen jópofa virágok kandikáltak ki a hó alól itt is, ott is, amelyek nem tudtak elszaladni, hát ezeket fotóztuk nagy lelkesedéssel.

Az Őserdő körül van egy ideje kerítve, ezért megkerültük, de ebben az időben nem volt túl jó ötlet a hegyoldalban bukdácsolni a kellemesen lankás völgy helyett. Az Őserdő előtt portré, majd a Fekete sárnál tájképfotózó versenyt rendeztünk

Innen a Zsidó rét felé fordulva a Keskeny réti tanösvényen végigballagva megszemléltük a töbröket, majd felkapaszkodtunk a Háromkő tetejére, ezzel pipálva az utolsó kritériumot is. Mivel az orrunkig is alig láttunk, így föntről nem volt értelme fotózni, de lentről aztán csináltunk egy képet visszatekintésileg.

Aki ismeri a környéket, az tudja, hogy innen kényelmes úton csak elég nagy kerülővel lehet visszakeveredni a Heregréthez, ezért úgy terveztem, hogy megkeressük azon egy-két hely egyikét, ahol a Háromkő oldala nem függőleges sziklafal, csak 60%-os lejtő :) Nem volt könnyű, de megleltem az egyik ilyen helyet, így egy kiskalandtúrázás is csöppent a dologba, amikor zergeügyességgel ereszkedtünk le toronyiránt a hegyről. Viszont így 5 km helyett csak max 1-et kellett gyalogolnunk, hogy ismét a Hárs kútnál legyünk, innen pedig pikk-pakk visszamentünk a verdához, amire közben tetemes mennyiségű hó hullott, mi meg eddigre eláztunk, mivel az alacsonyabb területeken eddigre már erősen olvadt, ennek megfelelően néztünk ki (a kamásli természetesen a szekrényben nyaralt, mert ki gondolta még csütörtökön ugye...)

További fotók itt.

Megint Bükk, meg a hó

Akkor fussunk neki újra…

Szóval.

Az úgy volt, hogy miután meghallottam a meteorológiától, hogy másnap az észak, észak-keleti országrészben havazás várható, éles logikával azonnal kikövetkeztettem, hogy ez a Bükkre is vonatkozik, sőt! Mi az hogy! Nagyon is!

Ennek örömére el is terveztem, hogy a régi hagyománynak megfelelően azonnal kimegyek egy kiadós futásra, hadd ropogjon a friss hó a lábam alatt, míg el nem olvad. Míg ezt a gondolatot dédelgettem magamban, addig elkövetkezett az este és összetalálkoztam néhány cimborával (Zeusz, Andris – már aki volt Tisza-túrán-). Nem hazudtolta meg magát az egri team, éppen túrát szerveztek a Bükk-fensíkra. Nosza -mondtam magamban a forralt bor kortyolgatása közben- itt a remek alkalom, hogy végre havat taposhassak a fennsíkon, idejét sem tudom mikor volt ilyen, egyszóval lecseréltem a reggeli futást egy kiadós túrára.

A terv Bányahegy – Háromkő – Tarkő – Bánkút – Bányahegy útvonal volt, amit persze híven magunkhoz, menet közben háromszor korrigáltunk J

Reggel 9kor indultunk. Volna. Ha az autóval érkező kolléga nem fél 10re ér oda. Sebaj. Nagy gáz irány a Bükk. A lillafüredi út rendesen havaz volt, de remekül vettük az akadályt, ellentétben fiatalok egy kisebb csoportjával, akik tanácstalanul álltak körül egy Zsigulit az egyik kanyarban, erősen vakarva a fejüket, meg valamit ott bütyköltek. Megkérdeztük tudunk-e segíreni, de nemleges válaszuk után továbbhajtottunk. Andris megjegyezte, hogy tősgyökeres Borsodi barátunk Konyó most jól letolna bennünket, hogy ilyet az ember Borsodban nem csinál, pláne nem Zsiguli esetében, nem biztos, hogy jól jön ki a dologból. Mindenesetre a verést és a kirablást megúsztuk és tűz a Bányahegyig.

Megérkezés (gyors pálinkázás :)):

Fel a Bányahegy oldalában.

Tanulok Tamástól :)

Ez már a Háromkő, itt mindenki fényképezte a tökjó ködöt. Nagyon szép volt, kár, hogy a fotó nem adja vissza. Aztán ettünk pár kocka csokit, körbeadtuk a Zeusz féle rendkívül ízletes ágyaspálinka palackját, majd továbbmentünk.

Vidám az élet :)

A Háromkő tetején:

Itt találkoztunk jó csomó mukival aki GPS-szel a nyakában akciózott ott valamit. Nem tudtuk kitalálni, hogy geocaching-et játszanak vagy egyszerű nagyzási hóbortjuk van. Utóbbi azért valószínűbb, mert csak az ösvényeken közlekedtek, viszont a Bükknek ezen a részén eltévedni gyakorlatilag lehetetlen, tehát nemhogy GPS, de még térkép se nagyon kell szvsz.

A Tarkő a Háromkőről:

Itt megbeszéltük, hogy megnézzük feltétlenül az Őserdőt, legfeljebb kicsit többet megyünk (ekkor még nem néztünk az óránkra)

A Háromkő a Tarkőről :)

Jók a kilátások:

Na itt ebédeltünk, aztán ránéztünk az órara… Megegyeztünk, hogy elszöszmötöltük az időt, így Őserdő fuccs, irány Bánkút. De az ebéd fincsi :D

Bánkút felé, a Zsidó-rét:

Itt megint az óránkra néztünk. Számoltunk. Persze csak nálam volt elemlámpa. Bánkút nem fér bele, uh. Irány a Nagymező.

Fenyő, meg út, meg hó. Jó nem?

Ez itt az a bizonyos. Nagy is, mező is:

A Lipicai ménes sajnos ilyenkor a téli szállásán van, pedig nélkülük nem az igazi a látkép. Ez olyan művészi fotó jégcsapokkal meg minden.

No ez volt. Szép volt jó volt. Az egyetlen hibát sajnos azzal követtem el, hogy kigombolkoztam az egyik hegytetőn, így ennek meglett az eredménye egy kiadős meghűlés formájában, de 2-3 nap alatt kihevertem.

Ezt most jól megírtam előre, nem tol ki velem mégegyszer :D:D